Nem könnyű a jelenből visszazuhanni a múltba....

Minden betűjét az én hős bétámnak ajánlom, mivel egy borzalmas hosszú és fárasztó nap után kijavította a "tizenötezer" (ő mondta! =D) hibával telepakolt fejezetet.
Mocsok leszek, a gépemen van a következő rész Réka keze alatt is járt már. 4 Komi és már fel is teszem! =D


Remegő kézzel gomboltam be a kabátom, és kiléptem a reptér aulájába. A fekete, combközépig érő csizmám lassan, bizonytalanul kopogott, ahogy megindultam. A kabátom éppen annyira volt hosszú, hogy a hosszú pulcsi, ami rajtam volt, ne látszódjon. Így olyan volt, mintha csak egy csizmában, harisnyában és egy kabátban tipegnék.
Éreztem, ahogy többen is megbámulnak, ettől kezdtem magabiztosnak érezni magam. A fonatom megigazítottam, hogy tökéletesen a vállamra simuljon, és próbáltam minden bajomat kiűzni a fejemből. A bal kezemmel húztam magam mögött a bőröndöm, a jobb kezemben a telefonom volt, a könyökhajlatomban pedig a kistáskám. Egy nagyvilági nőnek éreztem magam.
Mikor megláttam, egy pillanatra kihagyott a szívem, és elöntött a félelem. Féltem, hogy megint nem bírom majd elengedni. Már bántam, hogy belementem abba, hogy feljöjjön értem Pestre.
Mély levegőt vettem.
- Magabiztosak vagyunk, nagyon kívánatosak, nagyszájúak és nincs szükségünk egy ilyen pasira – suttogtam. – Ja, meg skizofrének- tettem hozzá vigyorogva. Ahogy eldumáltam magammal, oda is értem hozzá. Óvatosan tettem a kezem a kabáttal takart felkarjára és odahajoltam hozzá három puszira.
- Szia! – mosolygott rám, mikor elléptem. – Jó utad volt?
- Semmi extra nem volt benne – vontam meg a vállam. Nekem megszokott volt az utazás, a repülés, ő még csak egyszer hagyta el az országot velem, mikor Horvátországba mentünk ketten nyaralni.
- Megint babapofid van – nevettem el magam. – Így fiatalabbnak tűnsz – simítottam végig a szőrmentes arcán. Borostával olyan volt, mint egy igazi férfi, nagyobb borostával pedig mint egy elítélt. Szomorúan konstatáltam, hogy mindhárom tetszik rajta.
- Te pedig kegyetlen vagy ebben a cuccban – nézett végig rajtam – Nagyon szexi
- Ja, ez? – néztem végig magamon. - Csak a szokásos szerelésem, de köszönöm. - Az igazság az volt, hogy órákig próbálgattam, hogy miben jöjjek.
- Régen láttalak – mosolygott kedvesen.
- Én is téged, de közben elindulhatnánk? Eléggé fáradt vagyok – magyaráztam.
- Hogyne – bólintott.
Végig kerültük a magánéleti témát, főleg a múltat, amiben együtt voltunk. A munkánkról beszélgettünk, és nagy lelkesen mesélte az alpintechnikás vizsgáját, és azt, hogy mennyire imád a magasban dolgozni.
Mielőtt végképp a ház elé értünk volna, rám nézett és egy pillanatra elmosolyodott.
- Lenne kedved eljönni ma este egy hegyi buliba? – hallatszódott a hangján, hogy nagyon érdekli a reakcióm.
Egyből döntöttem, hogy nemet mondok.
- Csak pár haverom lesz ott, és szeretném, ha eljönnél. Hiányoztál –vallotta be, picit zavarba is jött. Nyitottam a számat, hogy nemet mondjak.
Aztán eszembe jutottak a nagy fenegyerekek, akik engem mindig is utáltak. Közben elég híres helyen kezdtem el dolgozni, és gyakran szerepeltem a tévében, mivel legtöbbször Britta mellett én voltam Sebastiannal, és egy időben arról cikkeztek, hogy együtt vagyunk.
Ördögien elmosolyodtam.
- Szívesen elmegyek – bólintottam.
- Mi volt ez a vigyor? – nevetett fel. – Félnem kellene?
- Nem – nevettem én is. Már fejben azon gondolkodtam, mit fogok felvenni, hogy teljesen tökéletes legyek.
Mikor a kapu elé értünk, elköszöntem, és kiszálltam. Már a kapuban álltam, mikor utánam szólt.
- Lejöjjek érted? – hátranéztem a vállam felett.
- Nagylány vagyok, csak nem költözött arrébb a falud – vigyorogtam. Az egyik felem be akarta hívni, a másik pedig menekülni akart.
- De ha vezetsz, nem fogsz inni? – kérdezett rá.
- Nem tudsz leitatni már – jelentettem ki.
- Fogadunk? – vigyorgott.
- Régen még kispályás voltam – nevettem. Azóta a szerelőkkel megedződtem, bár a világbajnoki győzelem utáni este még mindig foltosan van csak meg, jó pár óra kieséssel.
- Simán leitatunk – húzta ki magabiztosan magát.
- Ahhoz ti kezdők vagytok – ráztam a fejem. – Én olyanokkal ittam már, mint Kimi Räikönnen.
- Őt is simán leisszuk – vágta rá. Elnevettem magam. Röhejes, amit művel.
- Na, szia pasika, este találkozunk – és választ se várva becsuktam magam után a kaput. – Köszi a fuvart még egyszer! –kiabáltam ki.
- Este megmutathatod, hogy mennyire vagy hálás – szólt vissza.
- Álmodj csak! – fejcsóválva mentem be a házba. Feltöltött a vele töltött idő, de közben valahol belül vérezni kezdett egy régi seb.
**
Beszélgettem anyával, aztán készülődni kezdtem. Épphogy beszárítottam egyenesre a hátam közepéig érő hajam, mikor csörgött a telefonom.
- Darling! – szólt bele egy vidám hang.
- Réka, szívem, szia! – nevettem el magam.
- Hol vagy? Mikor jössz a tesztre? Jól esne egy kávé! – A tükörben néztem közbe magam, és azon gondolkodtam, ezt hogy mondom el neki.
- Keszthelyen vagyok – magyaráztam neki. Felsóhajtva adtam meg magam, és egyszerűen kimondtam. – Vele jöttem haza Pestről és most készülődök, mert megyek ki hegyi bulizni.
Összeszorított szemmel vártam, hogy mennyire akad ki.
- Te mazochista állat – sóhajtotta. – Jó ez neked, most mondd meg?
- Azok a falusi fenegyerekek – horkantottam fel – nem fognak a hátam mögött szapulni. Majd én megmutatom nekik, milyen is vagyok.
- Tigrist játszol? – kérdezte vidámabban.
- A világukat nem fogják tudni, mint te, mikor Rob a közeledben van – nevettem.
- Rohadék – morogta.
- Imádlak – nevettem.
- Én nem –morgolódott még mindig. - Ami azt illeti, reméltem, hogy Webbert valaki visszatartja – ciccegett rosszallóan.
- Sajnos nem az én hatásköröm – sóhajtottam ezúttal én.
- Sebaj, majd jövőre – vágta rá optimistán. – Kicsinálunk titeket.
- De jó is a naivitás és az álmodozás! – piszkáltam. – Réka, édes kicsi mazsolám, leteszlek, mert készülődnöm kéne.
- Válaszd azt a fasz helyettem, te ribi! – nevetett. – Jó szórakozást, ha bármi van, csörögj Becky, rendben?
- Igenis! – szalutáltam, bár úgysem látta. Nevetve tettük le a telefont.
Kihúztam a szemem, és a szempilláimat is átkentem vízálló szempillaspirállal, és belebújtam a fekete gatyámba, felülre pedig először felvettem egy fekete toppot, arra pedig rávettem egy három számmal nagyobb hosszú ujjú felsőt, ami fekete alapon fehér nyomott felirat mintás volt. Egyből lecsúszott a jobb vállamról, amitől iszonyú szexi hatást kölcsönzött az egész valómnak. Nyakamba akasztottam a fehér Red Bull bikás nyakláncom, és előszedtem a fekete alapon fehér nyomott felirat mintás magassarkúm, ami bokacsizma volt. Jó meleg, és vastag volt a bokámnál az oldala, így biztosan tartotta a lábam. Szerettem ebben bulizni.
Zsebre tettem a telefonom, és a pénztárcámmal a kezemben lementem anyához.
- Jól nézel ki – mosolygott rám. Ő már köntösben volt, már alváshoz készülődött.
- Köszi – nyomtam egy puszit az arcára. – Elviszem a kocsit, nem baj?
- Vidd nyugodtan – vonta meg a vállait. Felvettem a fekete szövetkabátom, és a nyakamba tekertem lazán a fehér, kicsit habos hatású sálam.
Utoljára még tükörbe néztem, és már mentem is ki a garázsba.
Bedobtam a pénztárcám a kesztyűtartóba, és belelöktem a kulcsot a gyújtásba. A visszapillantóban gyorsan kikentem a számat szájfénnyel, bekaptam egy szem rágót, és indítottam.
Maxra tekertem a zenét, és míg a gyomromban csomó volt, addig a szívem repesett a buli gondolatától és attól, hogy látom újra Őt.
Jóval túlléphettem a sebességhatárt, nem is igazán figyeltem, jól esett nyomni a gázt.
A zalaszántói fordulóban kezdett el csörögni a telefonom.
- Szia Rebi! Hallottam, hogy jössz te is bulizni – szólt bele vidáman Anni.
- Szia, igen, éppen arrafelé száguldom – mosolyognom kellett a lelkes hangján. Ő volt az egyik, aki szeretett. Nagyon hasonlítottunk régen.
- Merre jársz? Mehetek veled? Jól nézne ki, ha együtt érkeznénk! – nevetett. – Mint régen.
- Lassan átérek Bazsira – válaszoltam. - Kész vagy?
- Igen, úgy volt, hogy Petiékkel megyek, lassan ők is jönnének értem - magyarázta.
- Kabát, sapka, sál és gyere a ház elé. Mindjárt ott vagyok – és ki is nyomtam a telefont. Kezemben a telefonnal álltam meg a ház előtt, ahol egyből nyílt a kapu, és már bent is volt szinte egyből a kocsiban Anni.
- Úgy hiányoztál! – ölelt meg és kaptam egy nagy puszit az arcomra.
- Te is nekem – mosolyogtam rá. A puszi után gyorsan átkente a száját a kistükrében vörösre, és úgy vigyorgott utána rám.
- Na most legyél egy kicsit nagyon csöndben! – szóltam rá kacsintva. Bólintott.
Lepillantgatva megkerestem Sebastian számát, és rányomtam a hívásra.
- Becky? Hello! – vette fel jó pár csengés után.
- Sebastian, egyrészt szóltál, hogy figyelmeztesselek Britta szülinapjára, másrészt pedig már nem merem ilyenkor Christiant hívni, szóval holnap mássz be légyszi a főnökhöz, és kérj nekem elemzéseket, hogy meglegyen, mire oda érek.
- Milyen elemzéseket? – kérdezett vissza.
- Szöszikém, ha bemész hozzá, és annyit mondasz, hogy Rebecca az elemzéseket szeretné, mire megérkezik, ő tudni fogja – válaszoltam nevetve.
- Nem vagyok szöszi – morgolódott.
- Nem ment a teszt, vagy mi baj, Sebastian? – indult el egyből bennem a munkám.
- Álmos vagyok, és utálom, ha Szöszinek hívsz! – magyarázta már nevetve.
- Rendben, le kell tennem. Viselkedj! – és kinyomtam, mielőtt replikázhatott volna.
Legnagyobb sajnálatomra nem volt még pár kilométer.
Gyorsan odaértünk a kultúrhoz, és ahogy megálltam, vettem egy mély levegőt, mielőtt kiszálltam volna. Még a motort is hagytam járni, úgy gondoltam, mindjárt megyünk tovább úgyis.
Nem vettem vissza a kabátom, amit út közben dobtam hátra a hátsó ülésre, simán a hosszú ujjúban szálltam ki.
- Sziasztok – néztem végig a társaságon. Több ember arcán azt láttam, hogy meg sem ismer.
Ő persze egyből odajött hozzám, és adott két puszit.
- Megyünk fel, vagy várunk még valakit? – dőltem a kocsinak. Anni is már ott állt mellettem vigyorogva. Ő is magassarkúban volt, de ő egy szürke, hosszú felsőben volt és egy leggingsben.
- Mehetünk – bólintott rá Peti.
Ő volt az, aki a legjobban utált régebben. Ő akart folyton kitúrni a kapcsolatomból.
- Jön velünk valaki? – kérdeztem, míg beszálltam a kocsiba.
- Szerintem nem – válaszoltak többen is. Vállat vontam, és becsuktam a kocsiajtót.
- Ez szép volt – nevetett Anni, míg megfordultam. – Mindenki hogy nézett rád! – Már-már a térdét csapkodta a nevetéstől.
- Nem vártam meleg, szívélyes fogadtatást – vontam meg a vállam, és vártam, hogy valaki elinduljon előttem. Azért mégse nekem kéne elsőnek menni.
- Bence is csak nézett! Nagyon szexi vagy ma, és sokat is változtál előnyödre – magyarázta tovább.
- Bence ma már látott. Ő hozott haza. – Mire végigmondtam, nem is értettem, miért osztottam ezt meg vele.
- Megint összejöttök? – csapott egyből le a témára.
- Nem –vágtam rá magabiztosan. – Soha többet.
- Valaki vár rád kint? – kérdezte nyugodtabban.
- A főnököm már biztos – próbáltam elviccelni a dolgot.
- Bence még mindig nagyon gyakran emleget – jegyezte meg. Nem mondtam semmit. Néha nekem is eszembe jutott, de Rékán kívül senki nem tudott róla. Ő is csak azért tudta, mert mielőtt kikerült volna a Ferrarihoz, már jó barátnők voltunk. Aztán én elkerültem a Red Bullhoz és nem volt kérdés, hogy a jó barátság megmaradt.
Mikor felértünk az erdei úton a hegyre és befordultam a kapun, már ott tartottam idegileg és lelkileg, hogy szidtam magam. Miért is jöttem el…
Mikor kiszálltam a kocsiból, és Ő már egyből ott volt velem szemben, egyenesen utáltam magam, amiért eljöttem. Szerencsére egyből bencézni kezdett valaki a házból, így mennie kellett volna.
Reméltem, hogy még lesz pár percem kint a kocsinál, hogy valamit előszedjek a lelki profizmusomból, de nyújtotta felém a kezét, én pedig, valami őrült szikrának „hála”, elfogadtam, és belé karolva vonultam be a házba. Visszajött minden érzés, amit sikerült eltemetnem, és legszívesebben sírtam volna Réka után, hogy ordítson velem, üssön addig, ha kell, amíg vissza nem tér az eszem.
De már késő volt. Mikor hagytam, hogy kiköltsék nekem az első kör pálinkát, minden menekülési lehetőségem elszállt. Haza már nem tudok futni.
Lehúztam a pálinkát és nagyon gyorsan kimentem Annihoz, aki kint beszélgetett Zsófival. Gyorsan csatlakoztam, és inkább hallgattam a lelki fájdalmukat, minthogy Bencével legyek egy légtérben.
Csak egy jó fél óra múlva jöttem rá, hogy folyton a ház felé tekintgetek, és azt várom, mikor jön ki utánam.